Guida generale dell'Archivio di Stato di Modena
![](http://www.weebly.com/weebly/images/file_icons/pdf.png)
modena.pdf | |
File Size: | 1332 kb |
File Type: |
Kuffart Hajnalka útibeszámolója
2012 május
![](http://www.weebly.com/weebly/images/file_icons/rtf.png)
kuffart_hajnalka_kutattja_modenban_2012_mjus.doc | |
File Size: | 49 kb |
File Type: | doc |
Mátyus Norbert útibeszámolója
2012 május
![](http://www.weebly.com/weebly/images/file_icons/rtf.png)
matyus_jelentes_modena_2012.doc | |
File Size: | 125 kb |
File Type: | doc |
Domokos György, Huszthy Alma, Kuffart Hajnalka,
Mátyus Norbert és Vincze Alíz útibeszámolója
2013. január
![](http://www.weebly.com/weebly/images/file_icons/rtf.png)
beszmol_2013.doc | |
File Size: | 45 kb |
File Type: | doc |
A 2013 január 20-a és 25-e között kikért dokumentumok listája (Huszthy Alma)
![](http://www.weebly.com/weebly/images/file_icons/rtf.png)
kikrt_dokumentumok.docx | |
File Size: | 11 kb |
File Type: | docx |
A Modenai Állami Levéltárban tárolt magyar vonatkozású dokumentumok listája, fontossági besorolással és a rögzítés 2013. januári állapotával (Kuffart Hajnalka)
![](http://www.weebly.com/weebly/images/file_icons/rtf.png)
asmo_elenco_2013_01.doc | |
File Size: | 207 kb |
File Type: | doc |
A "királynői levelek " (Carteggio Principi Esteri 1623/2) egy fascisculusának analitikus feltárása dátum szerint (Huszthy Alma)
![](http://www.weebly.com/weebly/images/file_icons/rtf.png)
alma___carteggio_principi_esteri_1623_2_analitikus.docx | |
File Size: | 14 kb |
File Type: | docx |
Már Fraknói Vilmos is vizsgálta a modenai levéltárban Ippolito d'Este számadáskönyveit és hagyatéki leltárát. A Magyar Könyvszemle 1878-as számában közzé is tette ennek eredményét, amit Madas Edit így foglalt össze száz évvel később:
„Csak névleg számíthatjuk a magyarországi humanista főpapi könyvtárak közé Ippolito d'Este bíboros könyvtárát. Két jegyzék maradt fönn erről. Az egyik 1520-ból, tehát itáliai életéből való, a másik magyarországi ugyan, de 1491-ből, amikor a gyermek érsek még csak 11 éves volt, és könyvei még jellegzetesen tankönyvek. Igaz ugyan, hogy ilyen tekintetben a legigazibb humanista nevelési-oktatási anyag. Természetesen megvan köztük Priscianus, az elemi fokú latin nyelvtani oktatás hagyományos kézikönyve, de ezen kívül a klasszikus latin és görög szerzők hosszú sora következik: Aiszoposz, Aulus Gellius, három Cicero, Curtius Rufus, Halikarnasszoszi Dionüszosz, Iuvenalis, Lucanus, Nonius Marcellus, három Ovidius, Plutarkhosz, Plinius, Quintilianus, Silius Italicus, Suetonius, Theophrasztosz, Vergilius stb. De van görög-latin szótár is és egy görög nyelvű, tehát eredeti Homérosz. Szép számmal vannak a könyvek közt régibb és kortárs olasz humanisták művei: Boccaccio, Petrus Candidus, Leonicenus Omnibonus, Tribrachus, Franciscus Niger, Galeotto, Laurentius Valla és egynéhány kommentár klasszikus írókhoz, amelyeknek a szerzőjét nem adja meg a jegyzék, de bizonyára ezek is humanisták művei. Középkori szerző az egyetlen Simon de Ianua genovai orvos; teológiai könyv egy sincs.
Bármely itáliai humanista büszke lehetett volna ilyen összetételű és ekkora könyvtárra. Annak a jele ez, hogy Ippolito Magyarországon a legkorszerűbb nevelésben részesült gyermekkorában. Mégis, a későbbi években, úgy tűnik, nem könyvtára volt a legfőbb gondja, mert egri számadáskönyveiben nagyszámú udvari népe közt könyvtárost nem találunk.”
Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Budapest, Balassi, 1998.
[http://mek.oszk.hu/01600/01613/01613.htm]
(dalla tesi di laurea di Margit Báthori)
Secondo l’opera d’ImreLukinich, nell’Archivio di Stato di Modena, ci sono 29 libri contabili di Esztergom[18] e 10 di Eger[19]. Dal rapporto del 30 Gennaio 1909 si rivela che: 23 volumi sono copiabili mentre sugli altri c’è un danneggiamento dovuto all’acqua.
Carlo Malagola, il direttore dell’Archivio Statale di Venezia, consigliò di contattare in via diplomatica il ministro italiano degli Affari interni per far copiare i documenti a Venezia, perché lì vi erano copisti più dotati. Tra il 1909 e il 1915, copiarono sistematicamente i documenti ma nel 1915 l’Italia entrò nella Prima Guerra Mondiale e così interruppero i lavori.
Bármely itáliai humanista büszke lehetett volna ilyen összetételű és ekkora könyvtárra. Annak a jele ez, hogy Ippolito Magyarországon a legkorszerűbb nevelésben részesült gyermekkorában. Mégis, a későbbi években, úgy tűnik, nem könyvtára volt a legfőbb gondja, mert egri számadáskönyveiben nagyszámú udvari népe közt könyvtárost nem találunk.”
Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Budapest, Balassi, 1998.
[http://mek.oszk.hu/01600/01613/01613.htm]
(dalla tesi di laurea di Margit Báthori)
Secondo l’opera d’ImreLukinich, nell’Archivio di Stato di Modena, ci sono 29 libri contabili di Esztergom[18] e 10 di Eger[19]. Dal rapporto del 30 Gennaio 1909 si rivela che: 23 volumi sono copiabili mentre sugli altri c’è un danneggiamento dovuto all’acqua.
Carlo Malagola, il direttore dell’Archivio Statale di Venezia, consigliò di contattare in via diplomatica il ministro italiano degli Affari interni per far copiare i documenti a Venezia, perché lì vi erano copisti più dotati. Tra il 1909 e il 1915, copiarono sistematicamente i documenti ma nel 1915 l’Italia entrò nella Prima Guerra Mondiale e così interruppero i lavori.